-    Ön, mint a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat zsűrijének elnöke 17 éve vesz részt a hazai pályázók felkészítésében, a beérkező anyagok rostálásában. Honnan indultunk, és hol tartunk most?

-    Magyarországon a rendszerváltás előtt nem létezett ingatlanfejlesztés, döntő többségében állami beruházások keretében folytak az építkezések. Az első, modern értelemben vett irodaházat 1991-ben adták át, ez volt az East-West Center az Astoriánál. Ezt követően indult meg lépésről lépésre az ingatlanfejlesztés a különböző szegmensekben, felépültek az első bevásárlóközpontok is (Pólus Center, Duna Pláza), pezsgett a piac. A FIABCI Magyar Tagozata 1997-ben írta ki az első pályázatot, akkorra már izgalmas és nívós fejlesztések között tudtunk válogatni. Az elmúlt 17 év során hozzánk beadott munkáin keresztül nyomon követhető a hazai ingatlanfejlesztések fejlődése, a piac átalakulása és változása. Például lakásprojektekkel csak 2000 után - a jelzáloghitelezés tömegessé válását követően -, találkoztunk.

-    Melyek voltak az emlékezetes mérföldkövek?
-    Sok ilyen volt, de szívesen emlékszem vissza például a Teve utcai ORFK-BRFK székházra. Korszerű, jól megközelíthető, magas műszaki színvonalú épületet hoztak létre úgy, hogy a finanszírozásért cserébe a Postabank megkapta a Belügyminisztérium vegyes portfólióját: csupa értékes, de rendőrségi célokra nem igazán alkalmas épületet. Az egyikben működik ma a Meridien szálló. A közérdek is megvalósult és a finanszírozó is megtalálta a számítását. Egy évtizeddel később hasonló elgondoláson alapult a tervezett kormányzati negyed koncepciója, amely, mint ingatlanfejlesztés kiváló elképzelés volt. Szakemberként nagyon sajnálom, hogy nem valósult meg. A Westend többfunkciós épületegyüttese sem véletlenül nyert a hazai majd a nemzetközi pályázaton: egyrészt az épület bárhol megállná a helyét a világban, másrészt egy - szerencsére már csak a régi képeken és az emlékekben élő -, rosszhírű negyedet tett a város pezsgő részévé.  2001-ben mi rendeztük a FIABCI Európai Kongresszusát és a résztvevőknek bemutattuk a Westendet is. A látogatás során a fejlesztők részéről elhangzott, hogy március helyett novemberben adták át a bevásárlóközpontot. – Ennyit csúsztak? - kérdezte az egyik külföldi ingatlanfejlesztő fejcsóválva. Nem, hangzott a válasz, ennyivel korábban adtuk át annak érdekében, hogy a bérlők még időben be tudjanak kapcsolódni a karácsonyi szezonba.


-    Hány pályázat érkezett eddig a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatra?
-    Több mint 300, és azt gondolom, hogy, ezek a fejlesztések jól tükrözik a Magyarországon történteket:  Az utóbbi években nagyon sok az olyan részben EU-s forrásokból finanszírozott közcélú projekt, amelyek valamennyiünk örömére épülnek vagy újulnak meg: városi terek, egyetemi, főiskolai épületek. Hogy csak egyet emeljek ki: a Zeneakadémia felújítását példaértékűnek tartom. Még arra is jutott pénz és energia, hogy az épület előtti teret felújítsák, méltó közeget biztosítva ezzel az intézménynek. 


-    Mi a helyzet a kereskedelmi létesítményekkel?
-    A plázastop bevezetése ezt a szektort érzékenyen érintette. Az Allee még megépülhetett, pályázott és nyert is. Mostanában a szállodafejlesztések és a termálvízre alapozott projektek futottak fel, de ezek közül nem mindenki méretteti meg magát. Meggyőződésem, hogy ha a Four Season, vagy a Royal szálloda miután itthon nyert, indult volna a nemzetközi pályázaton, onnan is díjat hozhattak volna haza. Örvendetes, hogy a pályázaton az ország legkülönbözőbb településeiről érkeznek nevezések. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg és Salgótarján kivételével mindenhonnan érkezett anyag.  Érdekes például Pécs esete, amely évtizedek óta közismert innovatív épületeiről, sokáig „ellenállt”, végül az indulás mellett döntöttek. A Zsolnay negyeddel és a Kodály Központtal a nemzetközi mezőnyben is sikert értek el. 


-    Hogyan kapcsolódik a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat a FIABCI World Prix d`Excellence nemzetközi pályázatához?
-    A FIABCI 1992 óta rendezi meg a FIABCI  World Prix d`Excellence pályázatot. A FIABCI Magyar Tagozata 1997-ben többek között azzal a céllal indította el a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot, hogy elősegítse a magyarországi ingatlanfejlesztők részvételét a nemzetközi pályázaton. Ahogy már említettem, a célt sikerült elérni, és azóta szinte minden évben van magyar nyertes. Amikor mi elindítottuk a hazai pályázatot, akkor csak Brazilia és Malayzia rendezte meg saját nemzeti pályázatát. Azóta agy sor ország felismerte, hogy a nemzeti pályázat megalapozza a nemzetközi sikert. 2014-ben közel 20 országban szerveztek pályázatot, és a FIABCI World Prix d`Excellence egy világméretű nemzeti pályázatokra épülő szakmai megmérettetésé vált. A FIABCI World Prix d`Excellence a világ legrangosabb és legnívósabb pályázata. A pályaművek elbírálását a FIABCI tagországai által delegált szakemberekből álló zsűri végzi. 2014-ben 35 ország 66 szakembere vett részt a zsűri munkájában és minden pályaművet legalább 10 szakember értékel, akik az ingatlanfejlesztés különböző ágazatát képviselik. A pályázat tisztaságát biztosítja az a szabály, hogy a zsűritagok csak olyan kategóriában értékelhetik a pályázatokat, amelyben országukból nem érkezett nevezés.  A Wall Street Journal minden évben egész oldalas cikkben számol be a pályázat nyerteseiről. Azt gondolom, hogy az Ingatlanfejlesztési Nívódíj az országimázs építés nagyon egyszerű és nagyon hatékony eszköze. 


-    Mekkora idehaza az Ingatlanfejlesztési Nívódíj támogatottsága?
-    Az Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot már az első kiírás alkalmával is sok fontos szervezet támogatta, és ez a kör azóta tovább bővült.  A munkában támogat bennünket a Magyar Ingatlanszövetség - mint a pályázat társrendezője -, az ÉVOSZ, a BKIK, a Magyar és a Budapesti Építészkamara, a Lakásvásár Médiacsoport, az Irodaház Info Zrt, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Fürdőszövetség és a Környezettudatos Építés Egyesülete. A pályázat fővédnöke a szakma mindenkori állami vezetője. A 2014 évi pályázat fővédnöke Füleky Zsolt a Miniszterelmöki Hivatal építészetért és építésügyért felelős helyettes államtitkára volt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati lehetőség ismert legyen az érintettek körében. Az aktuális pályázatról szinte valamennyi önkormányzat értesítést - felkérést – kap. Van, akit meg kell győzni, és van, aki magától jön. Miután a Nyíregyházi Állatkert nyert – és a nemzetközi FIABCI kongresszuson olyan más, kitüntetett városokkal került együtt említésre, mint Szentpétervár vagy Sao Paulo, - már nem kellett különösebben győzködnöm a polgármestert, hogy a belváros rehabilitációjával is nevezzenek. Ez egyébként egy példaértékű városfejlesztés: Nyíregyházán nem egyszerűen „burkolatcsere” történt, a munka során a teljes városi közlekedési rendszert átalakították: ma egy új körút viszi el a városközpontból a forgalmat. Összefüggő gyalogos övezetet alakítottak ki a korábbi kaotikus városi szövet helyén. A belváros szélére épült bevásárlóközpont is a belső kerületek revitalizációját szolgálja: nem a bevezető utak mellé viszi ki a vásárlóót, hanem a belvárost kelti új életre. A koncepció hasonló, mint a budapesti Corvin-negyed elképzelése. Követendő példa még a siófoki belváros kapcsán megvalósult összefogás: a városi főépítész egy asztalhoz ültette a fejlesztésben résztvevő összes vállalkozót és az Önkormányzat vezetésével közösen pályáztak az új belvárossal, amely valóban új, mert korábban Siófoknak nem volt klasszikus értelemben vett városközpontja.  


-    Hogyan történik a beérkező pályamunkák értékelése?
-    A magyar pályázat kiírása követi a nemzetközi pályázat szabályait,  és a bírálat szempontjai is azonosak:   Az ingatlanfejlesztés koncepciója; az építészeti és műszaki színvonala; a fejlesztés eredményessége és az értékesítés, bérbeadás sikere; (a közcélú fejlesztéseknél is nagyon fontos, hogy egy művelődési- kulturális létesítmény saját bevételeiből a fenntartási költségeket mennyire tudja fedezni); a környezettudatosság; valamint az adott létesítmény társadalmi hasznossága, vagyis az, hogy a fejlesztés hogyan javítja a szűkebb és tágabb környezetében lakók életkörülményeit és hogyan szolgálja az odalátogatókat.


-    Kik a zsűritagok?
-    Jellemzően a pályázatot támogató szakmai szervezetek vezetői. Örömteli, hogy a magyar zsűri munkájában immár 17 éve részt vesz az osztrák Brigitte Jank, az osztrák  FIABCI korábbi elnöke, aki jelenleg parlamenti képviselő és az Osztrák Parlament Oktatási Bizottságának elnöke és a Bécsi Képzőművészeti Akadémia szenátora, és Adriena Litomerická, a szlovák FIABCI volt elnöke, aki évekig volt a Szlovák és a Közép-európai Ingatlan Szövetség alelnöke, és akik minden évben veszik a fáradtságot, és értékelik magyar pályázatokat. Egyetértek velük abban, hogy még azok a pályázatok is nagyon színvonalasak, amelyek nem kerülnek a díjazottak közé. A mezőny nagyon erős. 


-    Mi az, amiben jók vagyunk idehaza?
-    A nemzetközi zsűri nagyra értékeli, ahogyan az örökségvédelemmel bánunk: a Kőbányai Sörgyár dél-afrikai befektetője a Zsolnai gyártól rendelte meg az idők során elveszett vagy megsérült kerámia burkolatokat, annak érdekében, hogy az eredeti formájában hozhassa helyre a gyárépületeket. Hasonló történt az Andrássy úti ING székház esetében: néhány minta alapján újraöntötték a régi kilincseket, és több kiló ezüstöt használtak fel a mennyezet régi pompájának rekonstruálásához. A nemzetközi pályázaton nyertes pécsi Zsolnai központ, a szombathelyi városközpont ahol az OTP fiók üvegpadlója alatt látható a 2000 éves római út feltárt maradványa, a Gödöllői Királyi Kastély, a Continentál Hotel, a Szabó Ervin Könyvtár, a Millenáris Központ, a Nagyvásárcsarnok, a Dorottya udvar, a sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor, a Fővárosi Település és Értékvédelmi Támogatás programja mind-mind az örökségvédelem jó példája. Remélem, hogy a 2014. évi hazai pályázat győztesei szintén sikeresek lesznek a nemzetközi mezőnyben.


-    Miben különbözik az ingatlanfejlesztés a többi gazdasági ágazattól?
-     Az ingatlanfejlesztés az egyetlen befektetési ágazat, ahonnan nem lehet kivinni a megteremtett értéket: egy tőzsdei befektetést akár percek alatt, egy gyárat néhány hónap alatt át lehet telepíteni egy ígéretesebb piacra. De a ház, amit itt, Magyarországon építettek meg vagy újítottak fel, örökre itt marad. Ezért gondolom, azt, hogy mindegy hogy hazai vagy külföldi a beruházó. 


-    Nemzetközi összehasonlításban mennyire vagyunk aktívak?
-    A brazilokat és a malájokat követően mi magyarok írtunk ki először hazai pályázatot. Ez az előnyünk ma is megvan, a régióban a legaktívabbak vagyunk. Világszinten a feltörekvő ázsiai országok jelentkeznek még figyelemreméltóan sok magas nívójú ingatlanfejlesztési projekttel.  A nemzetközi mezőny nagyon erős, itt nyerni valódi elismerés. A Prix d’Excellence nem az a díj, ahol az ember befizet tízezer dollárt, majd a gálán kap a csinos hostessektől egy elismerő oklevelet, amit aztán egy ügyes PR-os szétkürtöl a világba. Amelyik ingatlanfejlesztési projekt itt nyer, az bárhol a világban megállná a helyét, és az is fontos, hogy csak az értékálló minőséget díjazzuk: a 17 évvel ezelőtti munkákra ma is büszke lehet az ország.
 



Irodakereso.info