Egyre fontosabb döntési szemponttá válik Budapesten az irodát bérlő vállalatok számára, hogy mennyire „biciklisbarát” egy irodaépület, a száz főnél többet foglalkoztató cégeknél pedig gyakorlatilag már elvárás a kerékpárosokat kiszolgáló infrastruktúra megléte – derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó piaci kitekintéséből. Jelenleg a fővárosi irodák közel ötödében van közös kerékpártároló zuhanyzóval, míg a legtöbb újonnan épülő irodaháznál ez már „szériatartozék”.
Kerékpáros-baráttá válnak a budapesti irodák: míg jelenleg az irodaházak közel ötöde rendelkezik a biciklivel érkező dolgozókat kiszolgáló infrastruktúrával, addig az új fejlesztések túlnyomó többsége már kiemelt figyelmet fordít erre – derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó piaci kitekintéséből. Az irodapiac a növekvő igényekre reagál ezzel a szolgáltatással: egyes felmérések szerint Budapesten az elmúlt években évi 30-40 százalékkal nőtt a kerékpáron közlekedők száma, és egyre több dolgozó használja ezt a közlekedési formát a munkába járáshoz. A biciklis közlekedés erősödő jelentőségét mutatja a közelmúltban teszt üzemmel indult fővárosi közbringa-rendszer, valamint a május 30-ig tartó, 13. alkalommal meghirdetett „Bringázz a munkába!” kampány is. „Mindez érezhetően megjelent a bérlői igényekben: míg öt évvel ezelőtt csupán a legnagyobb nemzetközi cégek „kívánságlistáján” szerepelt a biciklitároló, zuhanyzó, öltöző megléte, addig mára gyakorlatilag minden száz alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatnál fontos szempont lett a kerékpárosokat kiszolgáló infrastruktúra az irodaválasztásnál.
A kisebb cégeknél is mind gyakrabban merül fel ez az igény” – mondja Vuk Ágnes, a Laurus Irodaházak projektvezetője. Elmondása szerint a biciklisbarát iroda fő ismérve a kerékpártároló és a két keréken érkező dolgozók számára kialakított zuhanyzó és öltöző megléte. „Ezen belül előnyös, ha a tároló földszinten van kialakítva, kellően szeparált és külön bejáraton keresztül, könnyen megközelíthető. További pozitívum, ha a tároló fedett, zárható és kamerával védett, valamint kívánalom a kerékpár támaszték rögzítési magasságának megemelése is ” – teszi hozzá. Szintén fontos szempont, hogy az irodaház közel essen a bicikliút-hálózathoz, illetve, hogy meglegyen az összeköttetés a bicikliút és maga az irodaház között.
A biciklis dolgozókat kiszolgáló funkciók többsége általában az irodaházak közös területein kap helyet. „Ez azért előnyös, mert a bérlőknek nem kell ezekért a területekért is fizetniük irodabérleti díjat. Vannak azonban olyan funkciók, amelyeket a saját területükön szükséges biztosítaniuk a bérlőknek, ilyen lehet például az öltöző- és váltóruha, vagy szerviz-szekrény” – magyarázza Vuk Ágnes. Elmondása szerint egyre gyakrabban állnak elő extra igényekkel a bérlők a biciklis infrastruktúrát illetően, így előfordul, hogy a saját területükön szeretnék kialakítani a zuhanyzót, vagy extrém esetben a biciklik tárolóját is.
Az irodaházak is egyre komolyabban veszik a biciklis igények kiszolgálását. „Már az „A” és „B” kategóriás irodaházak közel ötödében, 18 százalékában van közös területen kerékpár-tároló, míg az „A” kategóriás épületeket önállóan vizsgálva ennél is magasabb, 30 százalékos ez az arány” – mondja Tilki Róbert, a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: azon épületek száma még magasabb, ahol zuhanyzó és öltöző ugyan nincs, de biciklitároló rendelkezésre áll. „Az újonnan épülő projekteknél pedig kiemelt figyelmet fordítanak a fejlesztők a kerékpáros infrastruktúra kiépítésére” – teszi hozzá. Elmondása szerint főként a fiatalos cégek igénylik a biciklisbarát irodákat, ilyenek például az IT területén tevékenykedő vállalkozások, a szolgáltató központok, call centerek, emellett a bankok is mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a kerékpárok elhelyezésének biztosítására.
Budapest az egyik „legbiciklisebb” város
A tizenharmadik helyet foglalja el Budapest a világ leginkább biciklisbarát városainak 2013-as toplistáján, amelyet a dán Copenhagenize tervezőiroda állított össze. A rangsorban az egyes városok biciklis érdekképviseletét, a kerékpáros kultúrát, az infrastruktúra állapotát és fejlesztésének ütemét, a kerékpárosok számát, a közbringa-rendszerek meglétét értékelték többek között. Budapest az elérhető 100-ból 55 pontot kapott a „Copenhagenize Index” listán, holtversenyben Barcelonával. Az első három helyet Amszterdam, Koppenhága és a hollandiai Utrecht foglalja el.
